Vasa Múzeum

Magyar

A Vasa a világ egyetlen, épen fennmaradt 17. századi hajója. A hajót díszíto több száz faragott szobornak és 95%-ban eredeti állapotában megorzött szerkezetének köszönhetoen joggal tartozik a világ leggyakrabban látogatott turistalátványosságai közé. A hajó nemcsak technikai és történelmi kuriózum, hanem egyben kiemelkedo muvészettörténeti emlék is.

A Vasa egy kifejezetten a hajó bemutatása céljából épült stockholmi múzeumban látható, ahol széles választékkal rendelkezo ajándékbolt, luxusétterem és kilenc kapcsolódó kiállítás is helyet kapott. A Vasa történetét részletesen bemutató dokumentumfilm tizenhat nyelven tekintheto meg. A Vasa Múzeum Skandinávia leglátogatottabb múzeuma. Bizton állíthatjuk, hogy pusztán a Vasa Múzeum kedvéért érdemes Stockholmba ellátogatni.

ELSÜLLYEDT A CSATAHAJÓ

1628 augusztus 10-én vitorlákat bontott egy nagy csatahajó, hogy elhagyja a stockholmi kikötőt. Teljesen újonnan épített hajó volt, amely a Vasa nevet kapta az uralkodó Vasa-dinasztia címere után. Az ünnepélyes alkalom tiszteletére eldördültek a hajó oldalán fenyegetoen kinyúló, nagy tuzereju ágyúk.

Amint a hajó méltóságteljesen siklott a kiköto bejárata felé, hirtelen feltámadt a szél. A szél belekapott a vitorlákba, majd a Vasa az oldalára billent, de rövidesen visszaállt egyenes helyzetbe. Egy hirtelen jött második széllökés a hajót azonban már az oldalára fordította. Az ágyúnyílásokon keresztül a víz akadálytalanul tört utat a hajó belseje felé. A Vasa rövid idon belül a tenger mélyére süllyedt, örök hullámsírba temetve a személyzet 150 tagjából legalább
harminc embert, ám egyes források szerint ötvenet. 333 évnek kellett eltelnie, mire a felkelo Nap sugarai ismét bejárhatták a Vasa gazdagon díszített termeit és folyosóit.

A VASA FELFEDEZOJE

Anders Franzént gyerekkora óta érdekelték a hadihajók roncsai. Engedve a kísértésnek, az 1950-es évek elején megkezdte a Vasa felkutatását. Anderst mindig csodálattal töltötték el a Stockholm körüli szigetek között elsüllyedt hajók titokzatos roncsai. A sós vízi hajóroncsokat rongáló hajóféreg, a Teredo navalis, a Balti-tenger édesvízzel kevert tengervízében nem fordul elo. Ezt Anders Franzén
fedezte fel, aki a Balti-tengerben elsüllyedt hajókon végzett kutatásokat követoen jutott erre a következtetésre. A Vasa roncsát 1956-ban sikerült megtalálnia.

A NAGYÁGYÚ

A Vasá-t Stockholmban, a messze földön híres holland hajóépíto mester, Henrik Hybertsson vezetésével építették. A mestert munkájában hajóácsok, szobrászok, vitorlakészíto mesterek, kovácsok, festok és üvegesek hada segítette. A Vasa nem kevesebb, mint négyszáz ember keze munkáját viseli magán.

A hajót II. Gusztáv Adolf, svéd király parancsára építették. A vitorlás két év alatt készült el. A háromárbocos hajón tíz vitorla kapott helyet. Magassága az árboctalptól számítva 52 méter, hossza 69 méter volt. Súlya elérte az 1 200 tonnát.

Elkészültekkor a világ legimpozánsabb, legerosebb hadihajói közé tartozott.

A TRAGÉDIA OKA

A mai fejlett tervezési eljárásoknak köszönhetoen nagy pontossággal meghatározható a hajó viselkedése, a hajó vízialkalmasságát részletes tervezési munkálatok szavatolják. A 17. században viszont már korábban bevált méretezési eljárások szerint dolgoztak. Korabeli források szerint a Vasa terveit az építési munkálatok megkezdése után módosították.

A király a szokásosnál nagyobb számú ágyút kívánt volna a fedélzeten elhelyezni. Ennek eredményeképpen a hajótest eredeti méretezése nem felelt meg az elvárásoknak. A hajó vízvonal feletti része így jóval magasabb lett, mivel két zárt ágyúfedélzettel építették meg. A hajó alját nagyméretu, nehéz kövekkel töltötték fel, amelyek az építok elgondolása szerint a hajótestet egyensúlyban tartották volna. Azonban sajnos az átalakítások miatt a Vasa túlságosan fejnehéz lett, a 120 tonnás ballaszt nem volt elegendo a hajó egyensúlyban tartására.

A VASA ÉPÍTÉSÉNEK OKAI

A Vasá-t a svéd haditengerészet zászlóshajójának szánták. Fedélzetén 64 ágyú kapott helyett. Az ágyúk közül a legtöbb 24 fontos ágyú volt (nevüket onnan kapták, hogy 24 font súlyú (10,8 kg) ágyúgolyókat használtak). Svédország összesen húsz hadihajója közül, a Vasa büszkélkedhetett a legnagyobb tuzerovel.

A Vasa úti célja valószínuleg Lengyelország lett volna, hiszen a lengyelek akkoriban már régóta Svédország legnagyobb ellenségének számítottak. Lengyelországban ekkor Svédország egykori régense, Zsigmond király uralkodott, aki közös apai nagyapjuk miatt a svéd király unokatestvére volt, de katolikus hite miatt eluzték régensi székébol.

A VASA TÖRTÉNETE A KIEMELÉST KÖVETOEN

Több évig tartó elokészületek után a Vasa 1961. április 24-én végre ismét felszínre került. A több évszázadig a tenger fenekén hevero hajóroncsot a kiemelést követoen megfeleloen konzerválni kellett. A felszínre került faszerkezet ugyanis rohamos gyorsasággal bomlik szét.

Elso lépésként az egész hajótestet vízpermettel vonták be, miközben a szakemberek a megfelelo konzerválási módszerek kidolgozásán fáradoztak. Választásuk a polietilénglikolra esett, amely vízben oldható viaszos anyag, és a fába behatolva lassan kiszorítja belole a vizet. A speciális anyaggal végzett permetezés több éven keresztül folytatódott.

A SZOBROK

A hajótesttel együtt több, mint 14 000 fatárgyat hoztak a felszínre, köztük 7 000 szobrot is. Ezeket a tárgyakat egyenként konzerválták, majd visszahelyezték oket eredeti helyükre. Ez a feladat minden bizonnyal alig tért el egy hatalmas, több ezer apró elembol álló kirakós játéktól.

A 17. századi hadihajók nemcsak rettento mennyiségu fegyvert hordoztak, kialakításuk, berendezésük a legpazarabb berendezésu palotákéval vetekedett. A felszínre hozott alkotásokon aranyozás és festés nyomai láthatóak. A szobrokon végzett vizsgálatok során fény derült arra, hogy készítésük idején a szobrok vörös alapon élénk színekben pompáztak. A szobrok oroszlánokat, bibliai hosöket, római császárokat, különféle mesés tengeri lényeket, görög istenségeket és
sok más díszes élolényt és mitikus szereplot ábrázoltak. A faragások
méltó emléket állítottak a svéd uralkodó hatalmának, távoli országokban hirdették a svéd kultúra nagyságát és egyben Svédország politikai ambícióit is.

A HAJÓ JELENLEGI ÁLLAPOTA

A Vasa állapotának fenntartása és a hajó karbantartása állandó gondozást és törodést igényel. A hajótest konzerválása szempontjából mindenekelott a stabil klíma a leglényegesebb. A sós tengervízben töltött több száz év során a gerendákat összetartó vasszegek a tölgyfából készült fagerendákat koromfeketére színezve elrothadtak. A bomlási folyamat eredményeképpen a gerendákat végül már csak a fából készült facsapok tartották össze. A vízben
található különféle szennyezodések nagy mennyiségu kénné alakultak át, amely a hosszú ido során alattomosan a faanyagba hatolt. A kén a levego oxigénjével kémiai kölcsönhatás útján kénsavvá alakul át. Az így kialakuló sav a fára roppant kártékony, azonban a múzeumba látogató érdeklodokre semmilyen káros
hatása nincsen. A Vasa tartós konzerválását célzó kutatások manapság is nagy lendülettel folynak.

IDOUTAZÁS A VASA FEDÉLZETÉN

A Vasa elsüllyedésével nemcsak a hajó, hanem a 17. század egy piciny szeletkéje is a mélybe merült. Amit 1961-ben a felszínre hoztak, a 17. század óta érintetlenül hevert a tenger mélyén. Minden egyes pici tárgynak saját, külön-külön is érdekes és egyedülálló története van. A roncsban persze nemcsak tárgyakat, hanem a hajó személyzetének emberi maradványait és a hajó felszerelését is megtalálták.

A tenger fenekén, a barátságtalan és hideg iszapban a kutatók hat olyan vitorlát is találtak, amelyek a baleset idején nem voltak felhúzva. Ezek a vitorlák a világ legrégebbi, máig fennmaradt vitorlái. A konzerválási eljárást megelozoen a vitorlák a tengervíz romboló hatásai miatt pókhálóra hasonlítottak. A feltárás mind a mai napig folytatódik. A múzeum kiállításainak keretén belül számos egyedülálló, az elmúlt korok és emberek jellegzetességeit, életvitelét bemutató tárgy tekintheto meg.

A MÚZEUM NYITVATARTÁSA

Nyitvatartási ido

január 2. - május 31. és szeptember 1. - december 30.
között 10 - 17 óráig, szerdánként 10 - 20 óráig
(Vasa étterem 10-16 óráig)

június 1. - augusztus 31.
között 8:30 - 18 óráig
(Vasa étterem 9:30 - 17:30 óráig)

december 31.
között 10 - 15 óráig
(Vasa étterem 11:30 - 14 óráig)

A múzeum zárva: január 1., december 23–25.

Belépodíjak

Felnottek: 130 korona
Gyermekek: (0–18 év) 0 korona
Diákok (diákigazolvány szükséges): 100 korona

A múzeum látványosságait bemutató angol nyelvu tárlatvezetés naponta több alkalommal indul.

Kilenc fonél több személybol álló csoportok a múzeumot elozetes bejelentkezés alapján látogathatják.

A Vasa történetét bemutató, angol nyelven feliratozott ismeretterjeszto film óránként tekintheto meg.

Az angoltól eltéro nyelven történo filmvetítéshez elozetes bejelentkezés szükséges.
Bejelentkezés a következo e-mail címen lehetséges: bokningen.vasa@maritima.se

Így jutsz el a Vasamúzeumhoz

A múzeum a Djurgården szigeten van, a Djurgården hídtól jobbra. A cim: Galärvarvsvägen 14, Stockholm Séta, a stockholmi föpályaudvartól (30 perc) vagy a Karlaplan nevü földalatti állomástól (10 perc) A 7-es villamos, a Sergels torg/Hamngatan-tól, a Nordiska Múzeum/Vasanmúzeum állomásig. 69-es busz, stockholmi föpályaudvartól vagy a Sergels Torgtól a Djurgården hid megállóig. A 44-es busz, a Karlaplantól a Nordiska Múzeum/Vasamúzeum állomásig. Komp, Slussen/Gamla stan (óváros)-tól, a Djurgården felé, valamint nyári idöszakban a Nybroplan-tól is.

Djurgården

Az egykori vadászparadicsom szigete mára mesés szórakoztató és szabadidoközponttá változott. A svéd fováros szívében elhelyezkedo, garantált pihenést és kikapcsolódást jelento létesítményeket évente több millió ember látogatja. A látnivalók között feltétlen megemlítendo a Skansen, a világ legelso szabadtéri múzeuma, a Junibacken, ahol a gyermekek Astrid Lindgren ismert és kedvelt könyvbéli szereploivel találkozhatnak, de nem feledkezhetünk meg a
Gröna Lund vidámparkról és természetesen a Vasa Múzeumról sem, nem is beszélve a sok más, egyéb látványosságról.

Parkolási lehetoség buszok számára

Buszok számára parkolási lehetoség a múzeumon kívül biztosított. 

Parkolási lehetoség személygépkocsik részére

A parkolási lehetoségek a Djurgardenben korlátozottak. A gépkocsit
érdemes a híd elott a Strandvägen vagy a Narvavägen utcában
elhelyezni.